Ez az év is nagyon érdekesre sikerült. Volt benne megannyi magasság és mélység vegyesen.

Amikor eldöntöttem, hogy mindenképp írok egy évértékelőt, a tanulásomról és a fejlődésemről (ha úgy tetszik, visszafejlődésemről) szerettem volna írni, arról, hogy mit hozott az óév és mit várok az újtól, de aztán ahogy böngésztem a telefonom képeit, úgy éreztem, megér egy írást az, hogy végig vegyem ezen évem történéseit. A kiemelkedő jó és rossz pillanatokat, a tanulságokat pedig a következő írásomban teszem majd közzé.

Tehát most szeretném elmesélni nektek a 2023-as évemet, decembertől visszafelé haladva.

DECEMBER- A szilvesztert Budapesten töltöttük a párommal. Én még aznap dolgoztam kettőig, utána egy kis időt ...

Kedves olvasóim!

Most elsősorban ahhoz a pár emberhez szeretnék szólni, akik rám kattintottak és elolvasták az írásaimat.

Köszönöm nektek minden egyes kattintásotokat és minden egyes perceteket, amit rám szántatok. Tudom, milyen sok dolga van mindenkinek, tudom, hogy mindenki rettenetesen elfoglalt, de szeretném, ha tudnátok, hogy én minden egyes olvasómat megbecsülöm, és hálát érzek irántatok. Igyekszem mindig rövid és frappáns lenni az írásaimban, de tudjátok ,még nagyon kezdő vagyok ebben az egészben.

Azt biztosan tudjátok, amit már a bevezetőben leírtam, hogy a blogolás nekem elsősorban csak hobbi és önkifejezés, vagy inkább önterápia, ha úgy tetszik, de nem titkolt célom, hogy ezzel életem végéig foglalkozni akarok és ...

Nos, most szeretnék nektek elmesélni egy számomra nagyon kedves kis dolgot.

 Mint azt már szerintem tudjátok, az írás számomra egy imádott kedvtelés, egy önmegvalósítás.

 Itt viszont most leszögezném, hogy jelenleg ez még csak egy ingyenes hobbi, sajnos, még nem ebből élek.

Jelenleg van egy hétfőtől péntekig tartó fő állásom, amiből fent tartom magam.  

Pont emiatt, az írás van, hogy néha-néha belecsúszik a hétköznapjaimba, de leginkább az jellemző, hogy csak hétvégente van rá időm.

A nem titkolt célom, amit már egyre inkább kimerek mondani akár mások előtt is az, hogy én az írásaimból szeretnék megélni.

Azt szeretném, ha ez lenne a fő elfoglaltságom.

Pont emiatt kitaláltam egy kedves kis gyakorlatot ...

Ki vagy te, hogy csak úgy jogtalanul szidalmazol engem?

Hogy merészeled, hogy a legkisebb hibáimat felnagyítod és állandóan ezekkel érvelsz a vitáinkban?

Ha tízből kilencszer jól csinálok valamit, de egyszer mégis elrontom, te állandóan ezt hozod fel ellenem.

Dicséretet sosem adsz, csak szidalmazni és bántani tudsz folyton.

Neked sosem elég jó semmi és senki.

Állandóan csak a bántás és a bántás.

A szemétkedés a kedvenc hobbid.

Talán erőt nyersz azáltal, hogy engem lealacsonyítasz, nem tudom, de nekem ez így tűnik.

Ha engem magad alá pozicionálsz, azáltal felül kerekedsz.

És neked erre nagyon nagy szükséged van.

Arra hogy felül legyél.

Mert ha őszinte vagy magaddal, tudod, hogy te is egy kis senki vagy.

...

Tegnap este fejeztem be az életem eddigi legszívszorítóbb, legmegrendítőbb, rám a legnagyobb hatást tevő csodaszép regény olvasását.

A 80-as években játszódó történet helyszíne Glasgow és környéke.

A gyárak, bányák bezárásának munkanélküliséggel, éhezéssel, erőszakkal, alkoholizmussal teli időszaka ez.

Főszereplője Shuggi Bain, egy ötéves kisfiú és labilis, alkoholista édesanyja.

Az anya három gyermekével és férjével a szüleinél lakik egy sighthilli toronyház tizenhatodik emeletén.

A nő egyre erősödő alkoholizmusát a reményvesztettség, a kilátástalanság, és az utólag kiderülő megcsalás táplálja.

Pont emiatt úgy dönt, férjével és gyerekeivel elköltözik onnan egy új élet reményében.

Azonban ...

Már réges-régen nem talállak téged. Eltűntél valahol a homályban. Eltűntél valahol a kétségek, a kudarctól való félelem, a tehetségtelenség fojtogató sötétségében. A lámpák kiégtek. A hold nem ragyogja be a tájat. A milliárd éves csillagok nem adnak már fényt. Sötét van és én nem látok. Hová tűntél, kedves írás?

Régebben te voltál a legjobb barátom. Éveken át vezettem szorgalmasan a naplómat, amibe a napi történéseimet írtam. Éveken át írtam a verseimet. Te voltál az állandó témám és te voltál gondolataim központja. Azt hittem, te vagy a jövőm záloga. Úgy éreztem, te vagy a gyógyulásom első fázisa. Bíztam benned. Hittem benned. De aztán valaminek vége szakadt közöttünk.

Nem tudom már, hogy történt. Nem ...

Ez egy 2019-es izlandi dráma, melyet Hlynur Pálmason rendezett. Már maga a cím is misztikusan hangozhat sokaknak. Erre pedig egy izlandi babona is rásegít, mert ott azt tartják, hogy bizonyos fehér napokon, amikor hatalmas köd borítja be a tájat, olyan közel kerül az ég a földhöz, hogy a halottak és élők kommunikálnak ilyenkor egymással.

A film főszereplője egy már nyugdíjazott rendőr, Ingimundur(Ingvar Sigurdsson), aki rájön, hogy nemrég meghalt felesége többször is megcsalta őt. Ez a felismerés a férfiban bosszúvágyat és mérhetetlen haragot gerjeszt.

Mindaddig, ameddig a férfiben érlelődik a fájdalom, egy házat láthatunk, különböző napszakokban és évszakokban, látjuk, ahogyan fokozatosan épül. Itt fontos megjegyeznem, hogy a ...

Jelenleg harminckét éves vagyok. Pontosan két hét múlva lesz a születésnapom.

Minden évben január elején szoktam éves célokat megfogalmazni.

Most azonban úgy döntöttem, nem január elsején teszek éves fogadalmat, hanem a születésnapomon. Elkezdtem azon gondolkodni, hol szeretnék tartani jövő ilyenkor.

Próbálom azt elképzelni, hol és milyen körülmények között érezném jól magam.

Mostanában ugyanis nem éreztem magam túl jól a bőrömben. Nem vagyok boldog, az életem összes színterén megrekedtem és gondjaim vannak, belefásultam a munkámba és valamiért sehogy sem tudok előrébb lépni az önmegvalósításban sem. Gátol a világ és talán legjobban én gátolom önmagamat is.

 Éppen ezért úgy döntöttem, hogy most munkát, ...

Beköszöntött az ősz.

Hullanak lefelé az elsárgult falevelek.

Már a lakásokban is bekapcsolták a központi fűtést.

Nincs mit tenni.

Vége a nyárnak.

Most valami más, valami nehezebb következik.

A nyári boldogságot, lendületet, kirándulásokat most egy ideig el kell engedni.

Hozzá kell magunkat szoktatni ahhoz a rendszerhez, hogy reggel is korán sötétedik és este is egyre korábban fog.

A jó időt, a bolondozást felváltja az őszi fáradtság.

Ilyenkor mindenki kicsit fásultabb, kicsit fáradékonyabb.

 Ebbe most újból bele kell szoknunk.

Nem lesz könnyű, erős és tudatos hozzáállás kell hozzá.

Az élet megint próbára tesz minket.

Lezár egy fejezetet és kinyit egy újat.

Újból meg kell találnunk a ...

Tegnap hajnalban, amikor kómásan felnyitottam a laptopom képernyőjét, azt hittem, rosszul leszek. Amikor megláttam, hogy Matthew Perry meghalt, nem hittem a szememnek. Hirtelen értetlenséget, dühöt és szomorúságot éreztem egyszerre. Egyszerűen képtelen voltam felfogni, hogy elment.

A Jóbarátok című sorozat egész életemet végig kísérte. Tulajdonképpen együtt nőttünk fel a szereplőkkel.

Felvidított, ha szomorú voltam, ott volt velem, ha kikapcsolódásra vágytam és egyszerűen mindig megnyugodtam, bármilyen élethelyzetben kapcsoltam is be. Egyszerűen ez a hat karakter, a kávézó, a lakásaik, az életük, a problémáik, a humoruk és a sorozat egész atmoszférája mindig üdítő hatással volt a lelkemre. Nyilván rengeteg embernek ...