Az én utolsó menedékem
Körülbelül tizenkét éves korom óta írogatok történeteket magamnak, azóta írom le az érzéseimet, gondolataimat, néha írok verset vagy épp próbálkozom forgatókönyvvel, de ezt mind-mind a fiókba teszem.
A legnagyobb gyerekkori álmom volt, hogy a történeteim, a gondolataim egyszer életre keljenek valahol, valamilyen formában.
De évekig csak és kizárólag a fióknak írtam.
Azt mindig is tudtam, hogy én nem vagyok egy briliáns elme, aki valami korszakalkotó, zseniális univerzumot fog létre hozni.
Azt viszont tudtam, hogy vannak jó ötleteim és ebből a valamiből, amit csinálok, még bármi lehet.
A lényeg a lényeg, hogy egy ponton eldöntöttem, hogy elkezdek magamból valamit kiadni.
A blogolás azért is tűnt jó ötletnek, mert ...