Por lepi be most az utakat.
Ha lépek egyet, otthagyom a lábnyomom.
Talán észreveszik, hogy talán élek.
De ki tudja.
Manapság olyan vakok az emberek.
Mindent folyton lesnek, néznek, de soha semmit nem látnak meg.
Semmit az égvilágon nem vesznek észre.
Talán a por.
A por tehet…
Körülbelül tizenkét éves korom óta írogatok történeteket magamnak, azóta írom le az érzéseimet, gondolataimat, néha írok verset vagy épp próbálkozom forgatókönyvvel, de ezt mind-mind a fiókba teszem.
A legnagyobb gyerekkori álmom volt, hogy a történeteim, a gondolataim egyszer életre keljenek…
Az évek alatt folyamatosan egyre messzebb kerültem tőled. Távolodsz, szinte alig látlak már… Tudom, valahol ez természetes is, de azért mégis fáj, hogy egyre jobban fakulnak meg az emlékeim rólad.
Amikor eldöntöttem, hogy írni fogok a kapcsolatunkról, nem különösebben háborogtak az érzelmeim. Csak…