Szeptember elsejétől új életet kezdek. Ugyan sokszor jelentettem ki már magamnak ezt a mondatot, mégis mindig oda jutottam, hogy egy lépést tettem előre, kettőt pedig hátra. Folyton próbálkoztam a megújulással, de többnyire sosem sikerült. Pici sikerek persze azért voltak, de a nagy akadályokat sosem tudtam legyőzni. Még. De most hátha sikerül…

Ősszel kicsit mindig megváltozik a természet. Különleges színek és különleges hangulat jellemzik az egész évszakot. Én imádom. Van egyfajta misztikusság benne. A nyári forróságot, lazaságot, kötetlenséget felváltja a szürkeség, a rossz idő, a korai sötétedés, a hideg és a bekuckózás. Ilyenkor ezek a külső változások akaratlanul is hatnak ez emberek belső világára. Legalábbis az enyémre mindenképp.

A munkahelyemen, ahol két évig dolgoztam, beadtam a felmondásomat. Szeptember első pár napjában még dolgozni fogok, aztán kiveszem a meglévő szabadságaimat. Ha jól számoltuk, ez összesen két hét lesz. Kicsit pihenek, kicsit gondolkodom. Nagyon sok tervem van az új korszakot illetően, de nagyon pontosan kell megterveznem őket.

Az energiáimat a jövőmre koncentrálom, és arra, amit igazán szeretnék csinálni. Amit szakmailag fontos elmondanom, az az, hogy elkezdek videó vágást, szerkesztést tanulni. Gyerekkori álmomat valósítom meg ezzel. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy részt vegyek-e egy ilyen képzésen, de végül is úgy döntöttem, inkább autodidakta módon kezdem el mindezt. Nagyon imádni fogom, azt már előre tudom.

Sajnos rá kellett jönnöm, hogy az idő borzasztóan gyorsan telik és én nem a saját utamon haladok. Kicsit olyan, mintha más életét élném. Ráadásul ez az élet nem is megy olyan jól. Télen harminckét éves leszek, borzasztó még kimondani is. Teljes bennem a pánik és a szorongás. A világon talán a legjobban attól félek, hogy nem tudom megvalósítani önmagam.

Ezért muszáj jópár dolgon változtatnom. A terveim között szerepel az egészségem teljes rendbetétele, a videózás, a rendszeres sport, a szociális kapcsolatok erősítése, a napi szinten való írás, és a mindennapi problémákon való felülemelkedés: önsegítés, illetve meditáció által. Egyszerűen muszáj rendbe tennem magam körül a dolgokat. Ugyanis sajnos rá kellett jönnöm, hogy nagyon boldogtalan vagyok. Elégedetlen vagyok a saját életemmel. Haragszom magamra, de nagyon. Haragszom azonban mindenki másra is. Tele vagyok frusztrációval. Egyre nehezebben kapcsolódom másokhoz, de hogy is ne lenne így, ha magammal se vagyok jóban. Fő célom többek között pont az, hogy a magammal való viszonyt is kicsit jobbá tegyem. Meg akarok tanulni hinni magamban és a képességeimben újra. El akarom hinni, hogy a céljaim valósággá válhatnak.

Mindenesetre szeptembertől egy teljesen új kezdet vár. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy kicsivel jobban legyek és jobban élvezzem az életemet. Hiszen mindenkinek csak egy élete van és az túlságosan értékes, pont ezért kár elpocsékolni. Hazudni bárkinek lehet még önmagunknak is. De higgyétek el, nem éri meg!