Mielőtt elkezdeném felsorolni a hónapos céljaimat, egy nagyon fontos gondolatot fogalmaznék meg itt most rögtön, többek között önmagamnak is. Sajnos a januári hónapom nagyon szétcsúszott több ok miatt is. A lelki állapotom a béka segge alá süllyedt, nagyon nem találtam a helyemet az életben, rengeteg volt a munka, volt egészségügyi probléma, családi és anyagi gondok, szóval minden. Nem panaszkodni szeretnék, csak kicsit magamat is most felmenten az az alól, hogy szerintem megint túllőttem a célok kitűzésénél. Nagyon sokszor előfordul velem, hogy túlvállalom magam és meggondolatlanul olyan ígéreteket teszek magamnak, amiket aztán nem tartok be, amitől aztán megint csalódok önmagamban és megint depressziós leszek. Ördögi körforgás ez. ...

A posztot ott kezdeném, hogy tavaly szilveszterkor sajnos dolgoznom kellett, utána pár órát a barátaimmal töltöttem, mind ezek után pedig siettem haza a páromhoz, hogy együtt léphessünk át az újévbe.

Január első napját otthon töltöttük, pihentünk, kényelmesen elvoltunk. Nekem szokásom, hogy próbálom az újévet úgy elkezdeni, hogy úgy élem meg az első napot az évben, ahogy szeretném, hogy alakuljon az egész évem.

Az első pár nap leginkább a munkáról szólt, sokat kellett bemenni, így utólag látom, hogy sok édességet ettem, többek közt most először kipróbáltam egy olcsóbb verziójú dubai csokit meg macaront.

A hónap során kétszer voltam otthon, vidéken.

A kolleganőimmel megcsináltunk egy fotós kihívást.

26-án ...

A Karácsonyi pezsgés c. film egy amerikai romantikus vígjáték, melyet 2025-ben mutattak be.  A filmet írta és rendezte Mark Steven Johnson.

A filmet még így január elején néztük meg a párommal együtt. Megmondom őszintén, kellemes hangulatú, régebbi amerikai karácsonyi filmeket idéző hangulata volt, kicsit franciás beütéssel.

Sokan azt mondták rá, esélyes rá, hogy bekerüljön a klasszikus karácsonyi filmek közé.

A történet kábé ennyi lenne röviden összefoglalva.

A főszereplő Sydney Franciaországba utazik, ugyanis a Cassel pezsgőgyárat akarják a cégével felvásárolni. Rajta kívül még hárman próbálják meg megkötni ezt az üzletet: egy meleg férfi, aki egyébként szerintem a legnagyobb humorforrás a filmben, a francia ...

-Elsősorban van egy nagyon fontos adminisztratív feladatom, be kell mennem a bankba elintézni valami fontosat, és ezt még mindenképp január elején kell megtennem.

-A munkahelyen, ahol dolgozom, lassan lejár az éves munkahelyi alkalmassági papírom, úgyhogy azt is el kell kezdenem intézni, időpontot kérni, stb.

-Ebben a hónapban elmegyek úszni.

-Ebben a hónapban megírok egy kis történetet, amolyan mini novella szerűséget.

-Minden vásárláskor elteszem a blokkot, a hónap végén pedig csinálok egy elemzést a vásárlási szokásaimról.

-Minden héten kiteszek egy írást ide a blogra.

-Elolvasok egy könyvet.

-Minden héten egy órát angolozok.

-Minden héten tartok egy én-napot.

-Csinálok valami nagyon klassz, új dolgot vagy ...

Most szeretnék nektek egy kiemelkedően jó filmet ajánlani a figyelmetekbe. Nemrég akadtam én is rá, ugyan már másodszorra, mert amikor először hallottam róla, valahogy sajnos átsiklottam felette. Megvallom őszintén, én, aki imádom a filmeket, és igazi filmrajongónak tartom magam, előítélettel voltam iránta, lévén, hogy magyar is meg dokumentumfilm is, úgyhogy túlzottan nem néztem utána. Most viszont megint valahogy elém került ez a téma és úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. És nagyon nem bántam meg. Úgyhogy fogadjátok az egyik legőszintébb filmajánlómat.

A film hátteréről annyit kell tudni, hogy Mikulán Dávid, épp a Boráros tér környékén csatangolt, amikor találkozott pár igen energikus és deviáns viselkedésű kissráccal, ...

Nos, először is szeretném mindenkinek megköszönni, aki velem tartott ez év során itt a blogon.

Nagyon szépen köszönöm ezt nektek.

De előre csak úgy lehet menni, ha időről időre visszatekintünk arra, mi is volt eddig.

Most szeretnék kicsit számot vetni, mi is történt a blogomon 2025-ben.

Hónapról hónapra haladok, ha van kedvetek és időtök, olvassátok el.

Január- 7 poszt ment ki összesen. Azzal kezdtem, hogy megosztottam veletek a 2025-ös évem céljait, aztán írtam a Szer c. filmről, majd következett a januári céljaim listája. Ezután jött az éves elemzésem a blogon, ezt pedig követte egy nagyon szomorú írásom. Majd megírtam egy levelet egy régi barátnőmnek, akivel sajnos már nem tartjuk a kapcsolatot, és elmondom a ...

Ma délután sikerült befejeznem a Nyerő páros c. műsor harmadik évadának a nézését.

Az első évad nézése különböző okok miatt abbamaradt, már a második évad is nagyon tetszett, úgyhogy biztos voltam benne, hogy folytatni fogom.

Épp pár perccel ezelőtt fejeztem be a harmadik évadot.

Ezért úgy gondoltam, ide is írok pár gondolatot erről.

A szereplők összeválogatása szerintem nagyon jól sikerült.

A műsor igazán bővelkedett humorban és mindenféle izgalmakban.

Alapvetően szerintem is a Bence-Adél páros vitte a prímet, de a második helyen lévő Nelliék is jogosan voltak döntősök.

Számomra Balázs és Eszter párosa volt a legunszimpatikusabb.

Az az undorító vád, amit Petra és Dénes felé intéztek, miszerint ők ...

Pár perce fejeztem be egy nagyon inspiráló könyv olvasását.

A könyv sajnos véget ért, pedig én még órákig olvastam volna.

A megírt szavak azonban elfogytak, én pedig úgy döntöttem, hogy mivel ennyire inspirált ez a könyv, hát mesélek róla nektek is.

A könyv pontos címe Hogyan írjunk memoárt.

Írta Cathy Rentzenbrink még 2022-ben, magyar nyelvre Mesterházi Mónika fordította és a Libri Könyvkiadó forgalmazásában jelent meg.

A szerző azért is hiteles számomra, mert neki is húsz évébe telt, mire megalkotta a saját történetét.

Tanított egyetemeken, börtönökben, különböző írói kurzusokon, alapítványoknál, és elhivatottan hirdeti az írás fontosságát.

A könyv címe egyértelműen elmondja, hogy mit is szeretne ...

Most szeretnék egy picit gondolkodni rólam és az én tartalomfogyasztási szokásaimról. Mert sajnos úgy érzem, pár dolgot jobban át kéne gondolnom.

Világéletemben sokat ültem a TV előtt. Általános iskolás koromban szerintem olyan átlag 6-8 órát néztem tévét. Naponta. Igen, naponta. Ezt még kimondani is rossz. Ez túl sok. De ez az igazság, ha nagyon őszinte akarok lenni magammal. Márpedig az akarok lenni, mert úgy érzem, eljött az ideje, hogy számot vessek magammal ez ügyben.

Jelenleg 35 éves vagyok. Tévét ugyan nem nézek klasszikus értelemben, de helyette lelkes YouTube tartalomfogyasztó vagyok. A napi átlag képernyőidőm 4 és 6 óra között mozog. Be kell, hogy valljam, ez belülről nem tűnik azért olyan soknak.

Mégis egy pár ...

Ha nagyon őszintén akarok gondolkodni most itt nektek az íráshoz való viszonyomról, el kell mondjam nektek, hogy az attitűdöm nagyon negatív.

Úgy általában is nagyon negatív az önképem, de az íráshoz való kapcsolatom is, hát mondjuk úgy, pocsék.

Mint már régebbi poszjaimban meséltem nektek arról, tizenéves koromban kezdtem el írogatni, először még verseket, aztán később prózaibb dolgokat is.

Az írás számomra mindig egy mentsvár volt, néha menekülés, néha időtöltés.

Mikor mi.

De írni a mind a mai napig imádok és szükségem is van rá.

Azonban a lelkem legmélyén úgy érzem, hogy tehetségtelen vagyok benne.

Nem tudok olvasmányosan írni, sokszor töredezettek a mondataim.

Legbelül azt érzem, hogy akárhogyan is ...