A virág tanítása
Egy unalmas, pihenős vasárnap délelőtt kint üldögéltem az erkélyen. Kellemes, meleg idő volt, néha egy-egy lágy szellő suhintotta végig a bőrömet.
A tejeskávémat kortyolgattam és pszichológiai témájú cikkeket olvasgattam a telefonomon. Ötleteltem, gondolkodtam a világ nagy dolgairól.
Ekkor észrevettem, hogy a hőn áhított virágom, amit körülbelül 2-3 hónapja vettem, a gyökerénél erőteljesen elkezdett rohadni. Jó pár levele nagyon durván kiszáradt.
Bűntudatot és keserűséget éreztem, hogyha még egy ilyen viszonylag igénytelen virágot sem tudok életben tartani, hogy a fenébe fogom visszanyerni az irányítást az életem felett. Holott nagyon fontos itt elmondanom, hogy ezt a virágot pont azért vettem, mert egyrészről nagyon ...
Először is azt el szeretném mondani, hogy sokaknak ez az írás elsőre valamiféle beteg, egoista, behízelgő dolognak tűnhet, pedig közel sem az.
Tegnap este fejeztem be egy nagyon-nagyon jó önfejlesztő könyvet.